Ugrás az ELTE Radnóti honlapjára
 
A Közösségek Tükörben: a KT program
 A Közösségek tükörben egy többlépcsõs pedagógiai célú közösségfejlesztõ program, amelyet az IKP, azaz Iskolai Közösségpszichológiai Mûhelybe tömörülõ iskolapszichológusok csoportkonfliktusok rendezésére alakítottak ki és alkalmaznak osztályokban és iskolai. illetve más szervezetek elsődleges csoportjaiban. A program célja, hogy
 1. Feltárja a csoportok tekintélyi és szerephierarchiáját, valamint társas kapcsolatrendszerét a hierarchikus szociometria módszerével;
 2. Visszacsatolva a szociometrikus információt a csoporthoz az un. osztálytükör formájában lehetõvé tegye a  feltárt helyzet és a problémák közös megbeszélését különbözõ foglalkozások keretében.
 3.Elõsegítse a nehezebben beilleszkedõ tanulók befogadását.
Az 1998-99 tanévben a Soros Alapítvány Jefferson Programjától elnyert támogatás révén megteremtõdtek a számítástechnikai - hardver és szoftver - feltételei annak, hogy a KT program hozzáférhetõvé váljék az Intereneten.
A hierarchikus szociometria
 A hierarchikus szociometria (HSz) szervezetek elsõdleges formális egységeiben, így pl. iskolai osztályokban alkalmazható csoportdiagnosztikai mérõeszköz, amelyet 1976-78-ban a Mérei- féle többszempontú szociometria módosításával fejlesztettek ki az MTA Pszichológiai Intézetének kutatói, Járó Katalin és Veres Sándor. 
A hagyományos szociometriát követi abban, hogy az elemzés bázisát a tagok egymásra adott érzelmi választásai és különbözõ tulajdonságok és funkciók szerinti jelölései képezik.
 Újítása a Moreno-féle un. szociodinamikai törvény operacionalizálása a szavazatok eloszlási típusainak meghatározása útján: 
  • 1. Egális típus, 
  • 2. Kontinuális típus,
  • 3. Polarizáló típus
    		•
    A HSz csoportkoncepciója
      A csoportfelfogást  a csoport funkcióit osztályozó kategória rendszer elveníti meg. A rokonszenv kifejezése, a társválasztás különböző tevékenységekhez  megfelel a többszempontú szociometria hagyományainak. Új  eleme a HSZ kategória rendszerének, hogy további működési irányokat különböztet meg, mint 
    -   a   befogadó intézmény iránti lojalitás, 
    -   a vele, vagy a csoporttal szemben megnyilvánuló nyílt és rejtett oppozíció,
    -   a csoport önirányító aktivitása,
    -   a szakmai hozzáértés,
    -  a jó hangulat és az együttmûködés megteremtése és fenntartása,
    -  a kedvelt és elismert idõtöltések, szórakozások.
    A HSz a csoportról és az egyénrõl
     A feldolgozás során az eloszlási típus minden  egyes kérdésrõl objektíven leírja, milyen módon, milyen viszonyokat teremtve realizálódik a bennük foglalt tartalom az adott csoport mûködésében. Az elemzés tagolt képet ad: 
     A.a csoport szerkezetérõl és mûködésérõl: Tükör, 
     B. valamennyi csoporttag pozíciójáról: Szociometrikus Profil.
      A Tükör és a Profil dimenziói: 
    1.Hatalmi hierarchia,  értékprofil, befolyásos (jelentõs figyelemre méltatott) magatartásformák, referenciális minták;
    2.  Szereprendszer, részvételi és  jelenléti formák, presztízs szerinti rangsor;
    3.  Társas vonzalmak és kölcsönös érzelmi kapcsolatok hálózata: szociogram, hierogram, hely a hálózatban, elfogadottság, népszerûség, aktivitás a kapcsolatok fenntartásában, az alcsoportok összekötésében;
    4. Együttmûködés és versengés az intézményi elvárások és az ifjúsági törekvések iránt elkötelezett alcsoportok között.
    KT program:
    együttmûködés a pedagógus és pszichológus között
      A programot az iskolapszichológus és az osztályfõnök együtt irányítja. A folyamatban a két felnõtt tevékenysége egymást kiegészíti, mindketten a saját kompetenciájuknak megfelelõ részt végzik.
    Az elõkészítés során kölcsönösen tájékoztatják egymást a közösségrõl és a módszerrõl, együtt mérlegelik a program célszerűségét adott csoportban és elvégzik az eszköznek a konkrét helyzethez illeszkedõ profilírozását.
    A szerzõdést a csoport és hivatalos vezetõje, mint megrendelõk, valamint a szakértõ, mint a program lebonyolítója meghatározott idõre és tevékenységre kötik meg.
     Az adatok felvétele egyéni munka, közvetlenül a gépen zajlik, a felnõttek jelenléte arra szolgál, hogy követhessék a folyamatot és - ha kell - adjanak további információkat. Az instrukció korrekt megfogalmazása elsõdlegesen a pszichológus feladata,  kézi munkamód esetén  ő szavatolja az adatok bizalmas kezelését is.
    A csoportvezetõ-pszichológus végzi az értékelést, és készíti el az összefoglaló jellemzést az Osztálytükröt.
    A Tabló nyilvános ismerkedés az Osztálytükörrel, melyet együtt készítenek elõ. A pszichológus felel az információ szakszerû és az etikai követelményeknek megfelelõ közvetítésért, az osztályfõnök támogató, együtt érzõ módon rendelkezésre áll a gyakran heves érzelmekkel kísért élményfeldolgozás során. 
     A Nagyító típusú foglalkozáson a pszichológus irányítja a beszélgetést, a pedagógus nyitottan fogadja a gyerekektõl a  gondjaikról érkezõ új információkat és aktívan képviseli saját segítõ elgondolásait. A Mikroszkóp esetében az osztályfõnök már nem külsõ támogató megfigyelõ, hanem az õt közvetlenül érintõ konfliktusokat megtárgyaló partnerek egyike.
    Az egyéni profil megbeszélésekor az osztályfõnök figyelõ részvétele a diákok igénye szerint történik.
    A két szakértõ felnõtt a feltárás és a problémarendezés során végig fenntartják konzultatív elemzõ kapcsolatukat azzal a céllal, hogy kiemeljék a hosszabbtávú  pedagógiai stratégia kimunkálását igénylõ kulcsproblémákat.
    A KT program hatásai
      A szociometrikus információ közös feldolgozása az osztálybeli konfliktusok konstruktív megoldását serkenti. Lehetõvé teszi a     közösség és a tanulók számára, hogy az osztály és az iskola életében felmerülõ feszültségek és konfliktusok rendezésében aktívan és eredményesen vegyenek részt. 
    A feszültségek konstruktív rendezése révén a csoport a fejlõdés magasabb fokára léphet, megszilárdíthatja érték-, szerep- és kapcsolatrendszerét, vagy továbbfejlesztheti azt. Felerõsíthet  pozitív és elháríthat negatív tendenciákat, így meggátolhatja, hogy   szerkezete változásra képtelenül megmerevedjék, megfosztva az  egyént attól az esélytõl, hogy helyzetét - ha akarja - meg tudja változtatni.
    A tanulói közösségek ezúton felelõs részt vállalhatnak az oda tartozók felnõtté válásában, állampolgári készségeik alakulásában.
    A javuló csoportlégkör, a tolerancia, a  befogadó készség növekedése, az elõítéletesség enyhülése, a feszültségek csökkenése hozzájárul, hogy az érintettek sikeresebben megküzdhessenek nem iskolai eredetû személyes problémákból eredõ nehézségeikkel. A kortárscsoport pedagógiailag ellenõrzött közremûködése a hátrányos egyéni pozíciók korrekciójában hatékony lelki egészség-védelmet valósít meg.
    A légkör javulása jótékony hatást gyakorol a teljesítményekre.
    A KT program mint személyes élmény
      A közösségek megismerkedve a feltárás eredményeivel, az osztálytükörrel, és ki-ki saját egyéni szociometrikus profiljával komoly ön- és helyzetismeretre tesznek szert. 
     Szemléletmódot és nyelvet kapnak ahhoz, hogy a csoporthoz tartozás mikéntjének a fiatalok számára létfontosságú élménye elemezhetõvé váljék és a hétköznapi heves indulatoktól mentesen megbeszélhetõ legyen.
     Jártasságot szereznek abban, hogy személyes érzéseiket megértsék és törekvéseiket megfelelõen fejezzék ki.
     Elismerve valamennyi társuk jogát ahhoz, hogy az osztályhoz tartozva jól érezze magát fokozatosan jobban értik egymást és  lazítanak elõítéleteiken.
     Érthetõvé válnak az átlagostól eltérõen  viselkedõ társaik - kezdetben furcsának tûnõ - megnyilvánulásainak mélyebb indítékai, ami megnöveli irántuk az elfogadást.
     Azok a tanulók, akik ezt igénylik, lehetõséget kapnak arra, hogy személyes gondjaikkal az iskolától független szakemberhez forduljanak. Problémáik megoldásához a megfelelõ helyen kaphatnak szakszerû ellátást, esetleg pszichoterápiás segítséget.
    KT program:
    demokratikus készségek
     
     A diákok számára átélhetõvé válik, hogy mint egy mikrotársadalom felelõs polgárai, mit tehetnek saját és barátaik igényeinek és elképzeléseinek érvényesítésért.
     Kipróbálhatnak különbözõ módszereket, ahogy megegyezésre juthatnak tanáraikkal és a tõlük eltérõen gondolkodó társaikkal.
     Mód nyílik arra, hogy tanulói érdekeknek és diák értékeknek az iskolai elvárások figyelembevételével tárgyalások és ne rendbontás útján szerezzenek érvényt.
     Tanulják a közös döntéshozatal, az érdekek és érvek ütköztetésének technikáit, a másképpen gondolkodás létjogosultságának elismerését, az autonómia vállalását a többséggel szemben és a többségi akaratnak való alárendelõdés kultúráját.